"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd tenyeredben a végtelent..."
/William Blake/

2011. október 30., vasárnap

Tisztaság, hit, érzékelés…


A lelke az örökké való lénye mindenkinek alapjában véve jó… a rossznak ítélt viselkedésminták csak az egó a tudat szintjén határoz meg mindenkit… még egy nagy bűnt elkövető embernek is jó s tiszta az örökké való lénye, lelke. Az energia testünk abból az energiából jött létre melyből az Univerzum is áll… ezt az energiát mi csupán közvetíteni, áramoltatni tudjuk különböző technikákkal, reiki, prana-nadi … így természetes hogy az energia testünkben nem tud úgymond kárt okozni az egónk a tudatunk…elfojtások, gátak létrejöhetnek tetteink gondolataink végett az energiaáramlásban, de az megint csak az egó a test szintjén, okozhat problémát… a léleknek van teste… a hegedű húrjain a vonó csodás dallamokat tud megszólaltatni, de a dallamok képtelenek a vonót mozgatni… A tudat az egó nem képezi az energiatestünk lényegi részét, csupán a az örökkévaló lényünk eszközei a tapasztalásban…A lélek kapcsolatban áll az egóval, a tudattal és a testtel, de nem képezik a lélek részét.

Eltérő lelki fejlettségi szinteken létezünk itt a MOSTban, így természetes hogy az érzékelésben is más más szintekre jutunk el… mást és mást vagyunk képesek megtapasztalni… a megtapasztalási képességünk nem a hit határozza meg, mindinkább az hogy mennyire vagyunk bölcsek, mennyire ural minket az egónk… Léteznek akik mintegy hozzáférnek az egyetemes tudathoz avagy az Akasa-hoz, mely nem hiten alapul pusztán azon mennyire befogadó a megtapasztalásokra, mennyire tud eljutni az érzékelésben, s ez a megtapasztalások során elért bölcsesség függvénye… Valamint nem is tisztaság kérdése ezen érzékelés, megtapasztalás, hisz mindenki tiszta a lélek, az örökké való lényének szintjén… senki nem rendelkezik felettünk mi döntjük el milyen megtapasztalást választunk és mennyit ismerünk fel a megtapasztalások révén…


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése