A változás, csupán ami állandó az életünkben, ennek révén érnek minket meglepetések, melyek hol jók, hol meg kellemetlenül érinthetnek. A tapasztalások során hajlamos az ember az általánosításra, szinte az élet bármelyik területén. Akit kudarcok érnek a munkahelykeresésben – találásban, hajlamos úgy tekinteni az újabb munkahelyekre, mint azokra hol kudarcot vallott, és jöhet az újabb kudarc, vagy sikertelen ismerkedések, kapcsolatok után hajlamos úgy tekinteni a másik nem képviselőire általánosságban, mint azokra a társakra, akik mellett csalódott. S egyszer csak megszólal egy hang az emberben hogy a fenébe, engem biztos ver a sors… ami persze NEM igaz! Miért? Vetődhet fel benned jogosan a kérdés.
Nos, mint tudjuk, a gondolat teremtő erővel bír, tehát ha belegondolsz, valójában Te bünteted saját magad, s nem a sors.
– Azt mondod, minden munkahelyen kudarc ér. -
Akkor a gondolatból megszülethet egy újabb kudarc. Gondolj úgy erre, hogy tartogat egy jobb lehetőséget az élet számodra. Ismét felszisszensz, - most akkor ringassam magam ámulatba? – NE :) elég abba bele gondolnod, ahogyan eddig gondoltál arra ahol kudarc ért. Hogy is volt ez?
– Minden munkahelyen csak hülyének néznek, mindenki a másik nem képviselőiből kihasznál, stb. stb.
Ugye ezek megkeseríthetik a napjaid, ha ez működött, hogy a negatív gondolat negatív valóságot eredményezett, akkor ez miért ne működhetne fordítva is??? Nincs igazam? Talán már bólogatsz, hogy igen… nos, ezt nem tudhatom, mert nem látlak.
Egy viszont biztos, minden kulcs ott van a kezedben, és az az ajtó nyílik ki előtted, amit Te kinyitsz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése