Rajtad áll, mikor érsz célba!

Nem feltétlen kell sok idő álmaink vágyaink megvalósításához, kérdés mennyire vagyunk lelkesek és mit s főleg mikor vagyunk hajlandó tenni a céljaink megvalósításának érdekében.

Egy-egy vágyott dolog megvalósulása létünkben, többnyire attól függ, mennyire vagyunk képes elengedni a megvalósuláshoz általunk kigondolt idő intervallumot.

Az idő nem old meg valójában sok mindent, mindennek kulcsa a hozzáállásban és a tettekben rejlik.

A jó elgondolások adnak egy kiindulási alapot, a lelkesedés motiválttá tesz, a célt a kitartásunk, a hitünk, legfőképp az önmagunkba vetett hitünk és a tetteink fogják elérni.

Vágy és képzelet

Ahhoz hogy hatásosak legyenek a pozitív megerősítő teremtő gondolataid, a vágyad és képzeleted egységbe kell hoznod! Mert míg a vágyad és képzeleted ellentmond egymásnak, a pozitív gondolkodás hatástalan marad, mi több, még ronthat is a helyzeteden!  Míg nincs is képzeleted arról, amit vágyaid alapján el szeretnél érni, addig csak a vágyad van, s míg csak vágyakozol addig a tudatalattid is képtelen a megvalósításra, hisz nincs is mit megvalósítania.

Kérd és megadatik?

Kérd és megadatik? Ha nem tudod elképzelni magad abban a helyzetben, hiába kéred... és hiába kérsz egy Yachtot, ha nem élsz a lehetőségeiddel... míg csak vágyakozik az ember, addig szóba sem jön a teremtés.

Pár éve elkezdtem építeni egy esztergát, szinte a semmiből, elképzeltem majd milyennek szeretném, és sok munkával olyan is lett amilyennek elképzeltem, megvalósult, de ehhez dolgozni is kellett, és észrevenni a megoldásokat. Ha csak elképzelem, de nem teszek semmit, akkor még mindig csak egy terv a fejemben.

Mindvégig a működő eszterga volt képként előttem, és amikor mások azt mondták, hogy ezekből az alkatrészekből nem lehet megépíteni, akkor még jobban erősödött bennem a kép és jöttek a technikai megoldások, szerintem így működnek ez a kérd és megadatik is... tedd vagy ne tedd, de ne csak vágyakozz...

A körülményeiden tapasztalod, hogy jól működteted a teremtést, avagy van még mit csiszolni a módszereden.

Csík József, 2012. április 27.