"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd tenyeredben a végtelent..."
/William Blake/

2022. október 31., hétfő

Visszatérés önmagadhoz

Messze van Tőled és fáj, a hiánya… Biztosan távol van? Nem lehet, hogy valójában ott van Benned a lelkedben a lélektársad. Lehet nem is tőle távolodtál el, hanem önmagadtól. Távol kerültél a lelki középpontodtól. Elfeledted egy pillanatra igazi önvalód. Talán egy élethelyzet, talán egy másik ember billentett ki a középpontodból. Mielőtt a másikhoz vezető utat kutatnád, találd meg az önmagadhoz való visszatérés útját. Mielőtt találkoztatok, mindketten önmagatok voltatok. Az önmagaddal való egységbe kerülés, tette lehetővé, hogy megleld a Társad. Hiszen Ő egy másik Te. Így, ha eltávolodtál önmagadtól, eltávolodott tőled Ő is. Nem is az élethelyzet, illetve más emberek választottak el tőle. Hanem mindinkább az, hogy megtagadtad önvalód megengedted, hogy mások rendezzék az életed. Vagy belebonyolódtál egy élethelyzetbe. Mely helyzet letérített saját utadról, kibillentett a középpontból. Az utatok eddig közös volt. Mind a saját mind az Ő útja ugyanaz volt. Te letértél erről az útról és így eltávolodtál tőle. Ő továbbra is ott van és vár rád. A Te legfőbb dolgod az, hogy megtaláld önmagad. Hogy megtaláld ismét az utad. Ismerd fel újra önmagad. Legyél tisztában minden képességeddel. Tudd azt, hogy önmagad miatt születtél le. Azért, hogy a saját utadat járd. Hogy így gyűjts tapasztalatokat. Nem azért vagyunk itt a Földön, hogy mások irányítsák az életünk, hogy egy mások által kijelölt úton haladjunk. Ha egy helyzetet vagy egy másik embert helyezel önmagad elé, akkor mintegy akadályt gördítesz magad elé. Mely akadály elzár a saját életedtől, elzár önmagadtól, társadtól. Viszont, ha nem a saját életed éled, akkor fogy az erőd mivel nem töltődik. Nem gyűjtesz új tapasztalatokat. Nem gyűjtesz úgy új élményeket. És így elmarad a feltöltődés. Ha önmagad nem töltöd, akkor utána másokat sem fogsz tudni tölteni. Hiszen üres tányérból sem lehet megetetni senkit. Társas lények vagyunk, mindenkinek szüksége van a társára. Az ölelés a másikkal való együttlét feltölt. Feltöltődés szükséges ahhoz, hogy tudj segíteni szeretteidnek vagy bárki másnak. Amint újra visszatérsz a saját életedbe és te leszel életed főszereplője és rendezője, meg fogod találni a társadhoz visszavezető utat. És mindenféle erőfeszítés nélkül újra együtt tudtak lenni. Pontosan úgy, mint amikor megismertétek egymást. Hiszen nem terveztétek a találkozást, hanem egyszer csak bekövetkezett. Jusson eszedbe akkor vagy a legközelebb a társadhoz, amikor teljes egységben vagy önmagaddal. Tehát a dolgod pusztán annyi, hogy térj vissza önmagadhoz s akkor újra egyesültök a Társaddal mindenféle erőfeszítés nélkül, természetesen és magától értetődően, akár eleve elrendelten…