Só és cukor

Élet. Az élet alapvetően se nem szép, se nem jó, hanem egy semleges állapot egy közeg, amit olyanná tudsz színezni, fűszerezni amilyenné csak akarod, teremted. Ha ízekben gazdag létre vágysz, fűszerezd be az életed. A jó nem létezhet rossz nélkül a jin sem a jang nélkül, vagyis létezhetnek, de egymás nélkül létük értelmetlen. A kerek egészhez kellenek a felek, a részletek. A jó íz világhoz nélkülözhetetlenek az ízek, olyan ízek, melyek önmagukban nem biztos, hogy kellemesek. A sót megkóstolva, elgondolkodsz, biztosan van más, ami finomabb, de ha belegondolsz, képzeld csak el milyen lenne egy egy étel só nélkül. A só önmagában tehát nem biztos, hogy a legfinomabb választás, de ha belekevered az ételbe a többi íz mellé, valami egészen finom képes megszületni, viszont jusson eszedbe, ha túlzásba viszed az étel, akkor szintén élvezhetetlenné válik. Az élet velejárója a boldogság, az öröm, a keserűség és a fájdalom egyaránt. Ha az arányok jók, az életed finommá, és élvezetessé válik. Válj léted mesterszakácsává, használd a fűszereket, ne dobd ki egyikét se ne fojts, le semmit mindinkább találd meg a helyes arányokat, hogy az életed finom és élvezetessé váljon. A fájdalom ugyanolyan fontos, mint az öröm kellenek az élethez, mint a só és a cukor az ételhez.

Minden útnak van célja...

Minden útnak van célja, de nem a célba érkezés a fontos, mindinkább az út melyen odajutunk. Nem zárja ez ki a célokat, pusztán úgy is lehetnek céljaink, hogy kitűzzük őket, majd egyszerűen csak elindulunk az úton. Nyitott szemmel járva tárulhatnak elénk új utak, melyek jobb irányba visznek. Célokkal is élhet az ember spontán, meghagyva magának így a jobb lehetőségek és a meglepetés örömét.

Légy érte hálás…

Sok mindenért lehetsz hálás… ha esetleg nem hiszed, nézd csak meg jobban az életed közelebbről… Hajlamos lehetsz beleragadni egy egy nehéz megtapasztalásba, élethelyzetbe, s akkor elbújhat feletted a Nap, pedig hiszed, nem, a Nap akkor is süt Rád, függetlenül attól, hogy látod, avagy sem. Az életben akadhatnak olyan dolgok melyekre nem biztos, hogy lehetünk hatással… Az árak olykor növekednek, a politika sem mindig azt mutatja, ami tetszhet, viszont mindettől függetlenül számtalan olyan dolog van az életedben, amiért hálás lehetsz s ebben én teljesen biztos vagyok… Mondhatod, hisz nem is ismerlek, s hogy akkor hogyan lehetek ebben olyan biztos… Nos, amikor olvasod a soraim, akkor már eleve itt élsz ezen a Csodálatos Bolygón, van interneted és valószínűleg egy kellemes klímával rendelkező helyiségből írsz és még időd is van önmagadra, hisz itt ülsz és olvasol engem… Van egy ötletem. Kérlek, fogj egy papírt és tollat és írd le, mi az, amiért most is hálás lehetsz! Leírtad? Kérlek, olvasd fel Magadnak mindazt, amit felírtál, a listád már akkor el kezdődött írni, amikor leültél és úgy döntöttél elolvasod a mai blogom, amiért hálás vagyok Neked és nagyon köszönöm! Lehet, épp várod haza a Gyermeked, a Párod, finom étellel várod őket, melyért bezsebelheted majd a dicséreteket, vagy bármi olyan történhet még vagy már meg is történt, amikért mindegyikükért hálás lehetsz, írd ezeket is oda a listádba, ha még nem tetted volna meg… ugye mennyivel másabb már a kedved? Talán még mosolyogsz is? Nem lepődnék meg, ha igen. Látod ilyen egyszerűen is hozhatod magad jobb formába, s akkor még csak itt ültél és engem olvastál… Holnap, amikor új napra ébredsz, kérlek vegyél elő, papírt és tollat amikor idődbe belefér és írd le újra amiért hálás lehetsz, aztán másnap ismét… s egyszer csak azon kapod Magad, hogy az életedben oly sok mindenért lehetsz hálás, hogy azok a dolgok melyek esetleg most még zavarnak, elkerülik majd a figyelmed… A hála kifejezésével, egyre több olyan dolgot vonzol majd be az életedbe, melyekért hálás lehetsz, s végül azon kapod Magad, az életed a háláról, a szeretetről az örömről és a boldogságról szól… Korábban hajlamos voltam én is beletapadni olyan dolgokba, melyektől nem éreztem túl jól magam, aztán felismertem, az élet nem erről szól… fogtam egy papírt s egy tollat és úgy döntöttem olyanná alakítom át az életem, amiben nagyon jól érzem magam… elárulom Neked, sikerült és biztos vagyok benne, hogy Neked is sikerülni fog, amikor meghozod a döntést, hogy változtatsz, máris az új és örömteli életedben találod Magad. Most pedig menj és lélegezz mélyeket, engedd el magad egy kis időre, csak élvezd a csendet a csend szépségét… élj! Ugye milyen nagyszerű az élet? Légy érte hálás! :)

Engedd történni...

A múltamban több alkalommal volt rá példa, hogy nem engedtem történni az életem, egyszerűen, mindent azonnal akartam, hiányzott belőlem a türelem és a kitartás. A helyett hogy hagytam volna beérni a dolgokat, inkább azonnal meg akartam szerezni, s persze amikor azt ideje korán elértem,  felismertem, így már nem is olyan érdekes a dolog és nem is adja azt amit vártam tőle… Mert ugyan megkaphatunk bármit azonnal, ha nagyon akarjuk, de amíg nem állunk készen rá, amíg nem nőttünk fel hozzá, addig nem tudjuk azt az elért dolgot érdemben értékelni… Olyan ez mint pl. amikor egy kisgyerek kap egy számítógépet, lehet az a világ legszuperebb számítógépe, viszont amíg a gyermek nem tanulja meg kezelni, addig nem több a szerkezet, mint egy porfogó… Nem tudja értékelni, mivel még nem érett meg rá…

Mindent megkapunk a megfelelő helyen, a megfelelő időben és összefüggésben, viszont kérdés van e elég türelmünk hozzá, hogy hagyjuk számunkra megtörténni… Az élet nem mindig az örömről és boldogságról szól, vannak olyan szakaszok, amikor az élet árnyékos oldalán haladunk, ennek nagy előnye, hogy meg tanuljuk értékelni, majd amikor megtapasztaljuk az élet napos oldalát…

A sors útjai kifürkészhetetlenek, nem tudhatjuk, hogy a nehézségek milyen csodákat rejtenek, ha nem vagyunk hajlandóak bevállalni a nehézségeket, akkor talán sosem tapasztaljuk meg a csodát, amihez eljutottunk volna általuk… Sokan vágynak az aranyéremre, azon keveseknek lesz végül a jutalmuk, akik hajlandóak lesznek szembe nézni a kihívásokkal, akik hajlandóak lesznek végig menni az élet árnyékos oldalán is…

Amikor valaki kikerül egy kapcsolatból, hajlamos lehet rá hogy belemenekül egy kapcsolatba pusztán azért hogy elkerülje a magányt, mert talán fél az egyedülléttől… s nem jut eszébe, hogy talán pont az egyedüllét tanítja majd meg arra, hogy értékelje az egyesülést az együttlét valódi örömét s egyben meg is tapasztalja, azt... amikor a kettő valójában egy egységet képez, mint a Jin és a Jang…

Minden nagy kihívás nagy fejlődést hozhat számunkra, megtudhatjuk, általa mire vagyunk képesek, s így eséllyel érjük el azt, amiről korábban azt hittük, hogy képtelenek vagyunk rá…

Megbocsátás...

Sok ember él beleragadva a múltjába, odaláncolva magát egy múltbéli szereplőhöz, helyzethez és ez által bénultan toporog.... Többek említik mennyire haragszanak erre, meg arra, meg hogy soha nem fognak megbocsátani...A megbocsátás pedig a mi javunk szolgálja, amint megbocsátunk valakinek, eloldozzuk magunk, mint a hajót a mólótól, és újra kifuthatunk az élet óceánjára...A megbocsátás nem egyenlő egy kapcsolatban pl. az újra kezdéssel, szimplán tehermentesítjük magunk és mindketten szabaddá válunk....megbocsátással lezárunk egy kört, nem csinálunk karmát, és esélyt adunk hogy új kör induljon az életünkben. A megbocsátás alkalmazásával, könnyebb lett a földi létem...tonnás terhetektől szabadultam meg, mintegy felszabadultabb vagyok mióta nem hagyom magamban a múlt mérgező tüskéit....

"Megbocsátás

Szeretem magamat, ezért a régi sérelmeket elengedem és megbocsátom.
Kivétel nélkül mindenkit elengedek, aki valaha megsértett engem, és mindannyiuknak egészséget, boldogságot és az élet minden örömét kívánom.
Valahányszor eszembe jut a neve valakinek, aki bántott, ezt gondolom: elengedlek, az élet minden öröme a tiéd, szabad vagy és én is szabad vagyok.
A megbocsátás után szeretet, béke és nyugalom költözik a szívembe.
Teremtőerőm felszabadul és építő módon használhatom.
Együttérzéssel és megértéssel fordulok mindazok felé, aki lelkileg, szellemileg és testileg betegek.
Örömmel tölt el, ha másokért valamit tehetek.
Világomban minden rendben van."

(A Tudatalatti Tízparancsolata - Balogh Béla )