Hamis tanok

Míg nem tapasztalta meg az egyén addig merész dolog kijelenteni bármiről is, hogy ártó, avagy bajunk származhat belőle. Egyrészt mert ha már eleve így indul neki a valóságteremtő egy egy tan megismerésének, megtapasztalásának, hogy azt olvassa arról, hogy az ártó, már el is ültette a gondolataiban a félelmet, így előfordulhat, hogy nem is tud megnyílni a megtapasztalás felé, a félelméből kifolyólag. Előfordulhat így, hogy csalódik a megtapasztalni kívánt tanban, és a nem ártó tartalmat is ártónak éli meg, mely a csalódásában nyilvánul meg.

A megvilágosodáshoz, mindenki a saját szabad akaratában választott útján juthat el a legjobban s nem biztos, hogy egy más által kijelölt úton.

-         -  Mindaz, amit más tapasztal, az mind az Ő valósága, ami nekünk nem több mint egy illúzió, mindaddig, míg mi magunk meg nem tapasztaljuk azt a mi valóságunkban.

Van, ki nehéz úton jut el a felismerésekig, a megvilágosodásig, viszont így sem érdemes általánosságban kijelenteni, hogy az út kínkeserves a megvilágosodásig, hisz nem tudhatom, hogy egy másik valóságteremtő játszótársam majd miként éli meg azt a megtapasztalást, azt az utazást. Lehet, ami nekem kínkeserves és nehéz megtapasztalás, az a másiknak a saját lelkének tükrén át könnyed és kellemes tapasztalat lesz.

Továbbá tapasztalom, egyre nagyobb hangsúlyt kap manapság a tudatosodás, így sokan mindent meg akarnak érteni, keresik dolgok miértjét a megélés helyett, van aminek miértjét, értelmét  nem lehet megérteni, mert nem is fontos megérteni, elég megélni tapasztalva, mint például az életet!

Összegezve én arra jutottam, minden relatív, lényegében szerintem nincsenek is hamis, avagy igaz tanok, mindinkább léteznek a miénktől eltérő igazságok, melyek mások más megtapasztalásiból született felismeréseken alapszanak.