Reiki Tanítók: Mikao Usui (1865-1926)

Mikao Usui (1865-1926) japán gyógyító, a róla elnevezett „Usui-Reiki Ryoho" nevű kézrátétes önfejlesztő-energiagyógyászati módszer megalapítója.
Usui san a modernizálódó Japán szülötte. Alig volt négyéves, amikor a fiatal Macuhito herceg (a Meidzsi császár) 1868-ban trónra lépett, s felgyorsultak azok a reformok, amelyek teljesen átalakították Japán addigi kül- és belpolitikáját, gazdasági és kulturális kapcsolatait, valamint társadalmi szerkezetét, s az országot előbb a térség nagyhatalmává tették, majd felzárkóztatták a világ vezető államai közé. Usui mester életének hat évtizede egybeesett azzal a néhány rendkívül színes és változatos évtizeddel, amely alatt Japán a feudalizmusból egyenesen a 20. század modern világába lépett át, s amelyet a történelem Meidzsi- és Taisó-korszaknak ) nevez.
Mikao Usui 1865. augusztus 15-én született Gifu prefektúra Yamagata kerületének (Yamagata-gun) egyik falujában, Taniai Mura (Yago) községben, amelynek mai neve Miyamacho. Apját Uzaemonnak, anyját Kaweai-nak hívták Három testvére volt, egy lány (Tsuru) és két fiú (Sanai és Kuniji). Sanai Usui orvos lett, és Tokió egyik külvárosi negyedében praktizált, Kuniji Usui rendőrtisztként dolgozott Gifu prefektúrában.
Usui 1869-től egy tendai kolostori iskolában tanult. Tizenhárom évesen, 1877 körül harcművészetekkel kezdett foglalkozni. Jiu Jitsut  és Ken-jutsut (kardvívást) gyakorolt,  amelynek rendszerében húszéves kora körül „Menkyo Kaiden", azaz mestertanári fokozatot kapott. Később baráti viszonyba került került kora híres harcművész-reformátoraival, a modern judo megalapítójával, Jigoro Kanoval (1860-1938), a modern karate létrehozójával, Gichin Funakoshival (1868-1957) és az Aikido-rendszer megalapítójával Morihei Uyeshibával is.
Az 1888-1992 között Japán-szerte dúló pestisjárványban Usui is súlyosan megbetegedett. Állítólag halálközeli állapotba került és különleges élményben részesült: magával Mahávajrócsana Buddhával találkozott. Magasrendű transzperszonális élménye az ezoterikus buddhizmus felé fordította a figyelmét. Buddhistaként a Gyoho (vagy Gyotse) nevet
vette fel. A kereszténységgel viszont nem került semmilyen kapcsolatba. Nem volt sem keresztény szerzetes, sem katolikus pap, sem pedig hitoktató vagy vasárnapi iskolai tanár, mint azt a róla nyugaton elterjesztett legendás történet állítja.
(Usui életének fent említett epizódját ma sokan a reiki keletkezésével kapcsolják össze, s a reikirendszer kialakulását az említett misztikus élményből vezetik le. Közvetlen kapcsolat az élmény és a később kialakított gyógyító rendszer között valószínűleg nincs, viszont az élmény a fiatal Usui érdeklődését valóban a transzcendens irányába terelhette, s így közvetett módon ugyan, de szerepet játszhatott egy saját gyógyító rendszer létrehozásának igényében.)
Usui san 1907-ben nősült meg, feleségét Sadako Suzukinak hívták. Az Usui házaspárnak 1908-ban született egy fia, Fuji, 1913-ban pedig egy lánya, Toshiko. Sadako Suzuki 1946-ban hunyt el, Toshiko Usui fiatalon, 22 éves korában (1935-ben) halt meg. Fuji Usui a Tokiói Egyetem professzora lett, ő 1946-ig élt. A reikivel Usui mester egyik családtagja sem foglalkozott — sem Usui életében, sem pedig halála után. Usui sensei egyik rokona, egy Suzuki sanl néven ismert tendai buddhista apáca viszont 1915-tő 1926-ig Usui mester tanítványa volt.
A közhiedelem szerint Usui san fiatal korában Kínában, Indiában, Tibetben, az USAban, sőt Európában is járt. Ezeknek az állítólagos utazásoknak azonban egyelőre nincs semmi nyomuk. Tadao Yamaguchi, korunk egyik ismert japán reikimestere szerint ilyen kirándulásokra az Usui korabeli Japán egyszerű állampolgárainak nemigen volt lehetőségük. Usui san eredeti foglalkozása sem ismert — valószínűleg üzleti vállalkozásai voltak, de dolgozott pl. hivatalnokként, üzletkötőként és újságíróként, 1921-től pedig magántitkári funkciót töltött be Goto Shimpei (1857-1929), az akkori vasút-, posta-, külügy- és belügyminiszter — később tokiói polgármester — hivatalában. Tagja volt néhány spirituális gyógyító csoportnak, és kapcsolatban állt az Ómotokjó vallási közösséggel is. Foglalkozott eredeti kínai chikunggal, illetve annak „Ki Ko" nevű japán megfelelőjével, nyugati pszichológiával és kiropraktikával, orvosi képesítése viszont nem volt. Gyógyító tevékenységgel 1914 körül kezdett foglalkozni. Yuji Onuki sensei szerint Usui san ekkor ismerkedett meg a reiki Kawakami-féle módszerével.
1918-ban Usui három évig tartó zen-képzésbe kezdett. Mariko Obaasan úgy emlékezett, hogy ez idő alatt szinte naponta találkozott Usui mesterrel a Hiei nevű hegyen, az Enrjakudzsi kolostorban, a tendai szekta főhadiszállásán. A képzés végeztével Usui a tendai szekta laikus papja, tendai zaike (az átlagos, hétköznapi ember életét élő pap) lett.
1919 körül Usui mester kidolgozott egy önfejlesztő gyógyító-öngyógyító módszert (egyfajta „Shinrei Ryoho"-t, azaz pszichés, spirituális gyógymódot), amelyet egyes korabeli reiki ryoho-k — elsősorban a Monihei-féle és a Kawakami-féle reiki ryoho — tanításai és technikái alapján állított össze, s amelynek szemlélete az Ómotokjó vallási közösség filozófiáját tükrözte. Módszerének Usui mester nem adott nevet. Egyszerűen csak „az én módszerem"- ként vagy az „én utam"-ként utalt rá, ezért az Usui-féle gyógyító módszer „Usui Do" („Usui Útja") néven vált ismertté.
1922 márciusában egy szent helyként tisztelt hegyen (Kuri-Yama?, Koya-Yama?) Usui san elvégezte a zazen shikan taza nevű, huszonegy napon át tartó speciális meditációs gyakorlatsorozatot, melynek eredményeképp korábbi gyógyító képességei meghatványozódtak. Közvetlenül a márciusi meditációsorozat befejezése után — 1922. áprilisában — Usui sensei Tokió Aoyama nevű központi negyedében, Harajuku-ban dojot nyitott, ahol az érdeklődők az Usui-féle reikimódszert gyakorolták. Az „Usui Reiki Dojo"-t, vagyis az „Usui reiki gyakorlásának helyét" a nyugati reiki irodalma „Reiki Intézetnek" vagy „Reiki Klinikának" nevezi.
Mivel saját új, átdolgozott módszerével kapcsolatban Usui sensei nem, vagy csak ritkán használta a „reiki ryoho" megnevezést — bár az alapelvek elnevezésében ez a kifejezés szerepel (Shin Shin kai-zen Usui reiki ryoho) —, a módszer neve a továbbiakban is Usui Do maradt. Az Usui Do módszere mellett 1925-ig Usui sensei egy további, Usui Te-ate-nak nevezett spirituális gyógyító módszert is tanított. Az eredeti Usui-módszerek átdolgozásával, leegyszerűsítésével és összevonásával alakult ki az a gyógyító rendszer 1925-1926-ban, amely Usui Reiki Ryoho néven vált ismertté. Ezt a rendszert azonban már nem Usui sensei állította össze, hanem Ushida és Taketomi admirálisok, Usui sensei tanítványai.
Mariko Obaasan szerint Usui rendszere 1922-ben még nem volt fokozatokra osztva, csupán az „előrehaladás szintjei" léteztek, vagyis a tanítványok elvégezték a fejlődésük arányában fokozatosan egyre igényesebbé váló gyakorlatokat, de a felkészültségbeli különbségeket nem fejezték ki fokozatokban. Gyógyító rendszerét Usui san csak 1923-tól osztotta szintekre a Jigoro Kano sensei judoiskolájában alkalmazott fokozatok szerint, de használta a Menkyo régi szamurájrend fokozatait is — előbbit az Usui Do, utóbbit az Usui Te-ate rendszerében. Az Usui gyógyító módszernek a harcművészetek rendszereiben alkalmazott szintekre bontása 1925 novemberéig maradt érvényben
Az Usui-módszer további sorsának alakulását nagymértékben befolyásolta Usui san barátja és korábbi tanítvány, Eguchi Toshihiro megjelenése az Usui Dojo-ban 1923-ban. Az egykorú leírások és beszámolók szerint ugyanis az Usui rendszerben csak 1923-tól léteznek beavatások, s az alkalmazott beavatási módszer nem Usui sensei-től, hanem Eguchi Toshihirotól számiazik, aki az Ittoen csoportosulásban megismert és elsajátított beavatási eljárást Usui rendszerében is meghonosította. A Toshihiro san által „denju"-nak nevezett eljárás Usui sensei rendszerébe „reiju"-ként került be. A reijunak azt a módját, amellyel felkészülés nélkül bárkit energiacsatornává lehetett tenni, 1925-ben kezdték alkalmazni.
1923-ban Usui mesternek egy tragikus esemény kapcsán alkalma nyílt módszere széles körű megismertetésére. Tokiót ekkor rendkívül erős földrengés sújtotta (a Richter-skála  szerinti 7,9 erősségű, Kantonak nevezett földrengés, Tokiótól 50 mérföldnyire levő epicentrummal), amelynek mérlege 694 ezer romba dőlt ház, 106 ezer halott és mintegy félmillió sebesült volt. Usui és tanítványai a földrengés sebesültjeit reikivel kezelték, s a módszer hatékonysága a gyakorlatban fényesen beigazolódott. (Valószínűleg ez az esemény képezi a Reiki-legenda koldusnegyedbeli gyógyítások című epizódjának alapját. Lásd: Reiki-legenda.)
Usui 1924 februárjában Tokió külvárosában, Nakanoban új dojot nyitott a földrengés során megsemmisült harajukui régi helyett. A reikisek képzése ekkor már nem csak Tokióban folyt, hanem Japán több nagyvárosában is, ahol Usui mesterszintű tanítványai is tartottak tanfolyamokat. Usui sensei tanítványai között sok buddhista szerzetes, apáca és haditengerésztiszt volt, akik csoportosan látogatták Usui szemináriumait. ) Tengerésztiszt tanítványai közül az egyik legismertebb, dr. Chujiro Hayashi 1925 májusában kezdett tanulni Usui mesternél, s júniusban már megkapta a Sandan fokozatot, az Usui Do rendszer harmadik mesterfokozatát. Dr. Hayashi az Usui-módszer lényegét 1925 őszén egy „gyógyító kézikönyvben" foglalta össze. 1925 novemberében Usui dojojában egy fiatal tengerésztisztekből álló tizennyolc fős csoport jelent meg Juusaburo Ushida és Kan'Ichi Taketomi ellentengernagyok vezetésével. A tanítványokként érkező főtisztek azután rövid időn belül (1925 novembere — 1926 márciusa között) átalakították Usui sensei rendszerét. Eltörölték annak 1923 óta használatban lévő fokozatrendszerét, az egyes szintek összevonásával új fokozatrendszert alakítottak ki, megváltoztatták az egyes szintek elnevezését, módosították a képzés formáját és időtartamát, a rendszert magát pedig „Usui Reiki Ryoho"-nak nevezték el, megkülönböztetésül az egyéb hasonló te-ate (kézrátéttel gyógyító) módszerektől és csoportosulásoktól.
Usui sensei gyógyító rendszere így 1925-ben — az alapítómester beleegyezésével vagy anélkül — az addigi tizenhárom fokozatú helyett négyfokozatúvá (Shoden, Chuden, Okuden, Kaiden) vált, elnevezése pedig az „Usui Do", illetve „Usui Te-ate" helyett „Usui Reiki Ryoho" lett. Mariko Obaasan szerint Usui sensei nem ellenezte módszere átalakítását.
Ushida és Taketomi ellentengernagyok 1926 márciusában — ekkor már az Usui Reiki Ryoho mestereiként — további átalakítást hajtottak végre a rendszeren: a második (Chuden) és a harmadik (Okuden) szint összevonásával négyfokozatúból háromfokozatúvá (Shoden, Okuden, Shinpiden) alakították azt. Az éppen előadókörúton levő, Fukuyamában tartózkodó Usui sensei erről a rendszerét érintő legújabb átalakításról valószínűleg már nem értesült, mivel 1926. március 9-én agyvérzést kapott, és meghalt. Halála után az Usui Reiki Ryoho csoportosulás vezetését Juusaburo Ushida sensei vette át.
Ushida sensei az Usui reikit gyakorlók csoportját nem egészen egy év leforgása alatt valódi szervezetté formálta több tucat vidéki kirendeltséggel. Az intézménynek az „Usui Reiki Ryoho Gakkai" nevet adta. Ő állíttatta fel 1927 februárjában azt az impozáns méretű Usui emlékművet is (egy 5 láb széles és 10 láb magas monolitot), amelyet az Usui család sírhelyén, a tokiói Toyotama kerületben levő Saihoji-templom mellett helyeztek el. Az emlékmű felirata Usui mester munkásságát méltatja. Szövegét Juusaburo Ushida és Masayuki Okada mesterek fogalmazták meg. A sírfeliraton Usui san buddhista neve (Gyoho) szerepel.
Usui sensei Tokión kívül Japán számos városában végzett kezeléseket, tartott előadásokat és vezetett beavatásokkal egybekötött szemináriumokat. Kezeltjeinek száma kb. 3000 és 5200 közé tehető, a reiki különböző szintjeibe pedig mintegy kétezer embert avatott be személyesen. A társadalom érdekében gyógyítás formájában végzett hasznos tevékenységéért Usui mester császári kitüntetésben is részesült. Josihito, a Taisó császár „Kun San To" (kb. „Birodalmi Gyógyító") címet adományozott neki.
Usui mesterrel több interjú is készült, gyógyító tevékenységére orvosi körökben is felfigyeltek.
A reiki hatékonyságát az orvosok ugyan elismerték, de magát a módszert mégsem
fogadták el hivatalos gyógymódként.

forrás: G. Nagy László -Reikikalauz

Szeretlek

A béke velem kezdődik.

Szítás helyett, mondjuk ki: Szeretlek

A szeretlek szó kimondásával, békét teremtünk magunkban.

Ha gyűlölet vagy harag ébred bennem, áttranszformálom őket szeretetté, miután átgondolom mit is gerjesztene, illetve mit nem oldana meg a gyűlölet illetve a harag kinyilvánítása. Tapasztalom, elképesztő, mennyire békét tud teremteni ez az egyetlen szó, hogy:

Szeretlek

Az én békéje.

A sajnálatról

Sajnálom... már maga a szó is alacsony rezgést közvetít, ezért sem érdemes a sajnálatot alkalmazni, nehéz periódusban lévő embertársaink esetében. Adott pl. egy egészségügyi kihívásokkal küzdő ember, sem neki sem nekünk nem jó a sajnálat, saját tapasztalataim alapján is állítom ezt. Amint sajnálattal vagy a segítségre szoruló iránt, egyből pl. a betegségét, a beteg állapotot erősíted meg benne, hiszen ez is adja a sajnálatod alapját. Sajnálod, mert elesettnek látod!

Nem véletlenül említik pl. a mozgáskorlátozott társaink is, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más, mert nem kérnek ők sem sajnálatot, hisz az csak egy fölös energiaszint csökkentő történés.

Segítségért hozzám forduló embertársaimmal is, úgy beszélek, mint bárki mással, nem éreztetek irányában sajnálatot, nem sajnálkozok senki felett sem, nem a betegségre, avagy problémára helyezem a hangsúlyt, mindinkább az egészséges állapotot erősítem meg benne, s önmagamban, hisz a gondolat, teremt. A másik ember esetleges problémájának oka bennem gyökeredzik, hisz bármit tapasztalok a világomban, az mind, kivétel nélkül, az én gondolataimnak a teremtménye.

Amint sajnálat ébred bennem, azt áttranszformálom az alábbi gondolattá, vagy akár kimondott szóvá:

- Drága Valóságteremtő társam, kérlek, engedd meg, hogy kívánjam, történjék Számodra minden pillanatban az, ami Neked a lehető legjobb!

E kijelentésemmel, gondolatommal máris a legjobbat kívántam mindenki Számára, hisz a gondolat nem csak embertársam, hanem az univerzum felé is kisugárzom.

A legtöbbet avval segítesz mindenkinek (önmagadnak is) ha azt vizualizálod, azt erősíted, hogy világában s így VILÁGODBAN is MINDEN RENDBEN VAN!

Gondolatok a Reikiről

Reiki kezelés közben, kezeltként, nem fontos figyelned az érzetekre, nem kell érezned az energiát, az energia érzete egyénenként, eltérő, nem is ezen van a hangsúly, a lényeg az energia áramlása. Ha arra figyelsz, mit kellene érezned, lezárhatod magad az energia előtt, a Te dolgod csupán annyi Kedves Valóságteremtő Társam, hogy engedd megtörténni számodra a reikit. Az energia egy isteni intelligens energia, tudja meddig és hol van szükséged rá…

Kisvilág…

A megélt helyzetek, amennyiben azok nem jó hatással vannak ránk, hajlamossá tesz minket arra, hogy egy kis világgal vegyük körbe magunkat, többnyire a csalódások elkerülése végett teszünk így. A védekezéssel mintegy megteremtjük a félelmünk tárgyát, a csalódást és talán az megismételheti így magát. Valamint a magány is teret nyer így magának, az igaz, hogy így a csalódás el is kerülhet minket, de a kis világunkat maga a világ is elkerüli, nem csak a megtapasztalt rosszaságával, de annak minden jóságával is. Persze időnként jól jön mindenkinek egy kis elvonulás, de ha az elvonulásban már kellemetlenül érezzük magunkat, esélyes hogy az élethelyzet bezápult és rothadásnak indult. A korábbi oltalom és védelem helye, ellenségünkké válik, egy olyan hellyé, ami elszeparál minket a sok újabb megtapasztalástól és megcsorbíthatja fejlődésünket, vagy akár a fizikai létünket is.

Világ a világban a mi világunk, egyre többet hallunk a daganatos betegségek elterjedéséről, melyet én megvizsgálva az alábbi dolgokra jöttem rá.

Tapasztalataim mutatják, hogy a sokat csalódott, önérzetes emberek, akik dédelgetik a sértettségüket, avagy a fájdalmukat, hajlamosak daganatos betegségekkel megoldásra váró helyzetbe kerülni. Az elfojtott vágyak, érzelmek, lelki gondok, blokkokat képezhetnek az energiacsatornáinkban, mely helyeken az áramlás lelassul, torlódás alakul ki, míg végül megtörténik az elakadás és ott a dolgok burjánzani, romlani kezdenek, a test szintjén megjelenhet a daganat.

Az úgynevezett lelkis emberek, ha csalódnak, avagy sérelem éri őket, melyeket a lelkükre vesznek, hajlamossá válnak a bezárásra, nem tudják áramoltatni a szeretetet, és például a szívcsakra környékén testi tünetek is megjelenhetnek. A tünetek, apró szinte jelentéktelen formában hozzák tudtunkra, hogy valamivel dolgunk van, valamit ideje volna rendbe tenni. A testi tünet, betegséget is eredményezhet a lelki ok végett, melyet az orvosok ugyan tudnak kezelni, átmenetileg meg is tudják szüntetni magát a betegséget, de csak azt! A lelki ok míg fennáll, a kóros elváltozás is kiújulhat, hisz a problémát tápláló gyökérzet folyamatosan ellátja a problémát energiával.

Az emberek, ha nem képesek megélni nemiségüket, nem érzik magukat nőnek, avagy férfinak, akkor például a szakrális csakra környékén is alakulhatnak ki gondok, melyek később szervi elváltozásokat okozhatnak, pl. szaporítószervi problémákat. A megoldandó feladatok gyökere eséllyel itt is az elfojtás, a bennünk élő nő, avagy férfi elfojtása.

Valamint a tudatunk le is képezheti azt az életet, amit felépítettünk magunknak, a világot a világban, a daganat is lényegében egy külön világ a testünk világában.

Reiki Tanítók: Chujiro Hayashi, dr. (1878-1940)

Japán reikimester, Mikao Usui közvetlen tanítványa. A nyugati reiki a Reiki második Nagymestereként tartja számon.

Chujiro (Chuujiro) Hayashi (Csúdzsiró Hajasi) 1878. szeptember 15-én született Tokióban. 1902-ben elvégezte a tengerészeti akadémiát, és a japán császári haditengerészet hajóorvosa lett. Részt vett az 1905-ös orosz—japán háborúban. Kapitányi rangban ment nyugállományba. Feleségét Chie Hayashinak hívták. Két fia volt.

Dr. Hayashi 1925 májusában lett Usui sensei tanítványa. Az Usui Dog harmadik mesterszintjét (Sandan fokozat) 1925 júniusában kapta meg, s még ugyanazon év októberében (vagy novemberében) elérte a rendszer legmagasabb szintjét, a Shichidan fokozatot is. Nagymesteri kinevezést viszont soha nem kapott, és arra sem kapott megbízást Usui mestertől, hogy később ő vezesse az Usui intézetet. Annak irányítását Usui sensei halála után nem dr. Hayashi, hanem Ushida ellentengernagy vette át, aki az Usui Reiki Ryoho intézetéből 1926-1927-ben új intézményt formált, amelyet Usui Reiki Ryoho Gakkai-nak nevezett el.

Dr. Hayashi 1926 őszén Ushida és Taketomi mesterek engedélyével és támogatásával Tokió Shinjuku-ku negyedében egy új kezelőközpontot nyitott, amelynek neve Shina-no-Machi volt. Miután Usui sensei halálát követően a szervezet új vezetői bezárták a nakanoi Usui Reiki Dojo-t, egy ideig annak a funkcióját is ez az intézmény látta el. Tatsumi san, aki 1927-1931 közt Hayashi sensei kezelőközpontjában dolgozott, gyakran látta ott a „két admirálist" (vagyis Ushida és Taketomi mestereket, az Usui Reiki Ryoho vezetőit), akik szintén részt vettek a gyakorlati reikimunkában.

Ushida sensei megbízásából dr. Hayashi egy kézikönyvben ekkortájt foglalta össze az Usui módszer lényegét (ez a könyv képezte az Usui Reiki Hikkei című kézikönyv alapját), és orvosi szempontokat figyelembe véve kidolgozta a kézpozíciók rendszerét és a Ki energia hatékony alkalmazásának módját, továbbá speciális Ki Ko (chikung) gyakorlatokkal egészítette ki a Hatsurei-ho rendszerét.

Hayashi sensei 1931-ig a Gakkai tagja maradt, de nem mindenben követte annak módszereit — pl. eltérő kezelési módot alkalmazott, még évekig Usui sensei eredeti módszere alapján tanított és az Usui Do fokozatrendszerét is használta a Gakkai-ban 1926-tól rendszeresített felosztás mellett.

Dr Hayashi — Usui senseihez hasonlóan — sokat utazott és előadókörutakon népszerűsítette módszerét, miközben beavatásokkal egybekötött szemináriumokat is tartott. Az általa leggyakrabban felkeresett városok Aomori, Daishoji, Mie és Wakayama voltak, ahol tanítványai később kirendeltségeket is alapítottak, kezeléseket folytattak, néhány mesterszintű tanítványa pedig idővel maga is tartott tanfolyamokat. (Ezek egyike volt WasaburoSugano sensei, Chiyoko Yamaguchi nagybátyja és mestere.)

Hayashi sensei 1926-1930 közt alakította ki saját reikistílusát, amelyet 1930-ban Hayashi Reiki Ryoho néven komplettizált. 1931-ben kilépett a Gakkai-ból, és megalapította önálló reiki intézetét, a Hayashi Reiki Ryoho Kenkyu-kai (Hayashi Reiki Kutatóintézet) intézményét. Ekkor szakított véglegesen a reiki Usui sensei által alkalmazott felosztásával is. Háromfokozatúvá tette rendszerét (Shoden, Okuden, Shinpiden fokozatokkal), és tanítási módszerén is változtatott: vidéki előadókörútjai során a Shoden és Okuden anyagát összevonta, s a két tanulófokozatot egyetlen szeminárium keretében tanította.

Hayashi sensei aktivitásának köszönhetően az Usui reiki ryoho ekkor már létező különböző irányzatai közül (Eguchi Te-no-hira Ryoji, Tomita Ryu Te-ate Ryoho) a Hayashi-féle stílus volt a legismertebb és legelterjedtebb. A Hayashi Reiki Ryoho megismertetéséhez néhány olyan Hayashi-tanítvány is hozzájárult, akik a maguk idejében hírességnek számítottak Japánban. Shou Matsui (1870-1933), kora ismert drámaírója, rendezője, kabuki színésze a The Sunday Mainichi 1928. március 4-i számában terjedelmes cikket jelentetett meg az Usui, illetve Hayashi reikiről, kiemelve azok más reiki ryoho-kkal szembeni előnyeit és méltatva dr. Hayashi emberi és szakmai nagyságát.

Mivel a reiki az 1930-as évek Japánjában kedvelt és divatos módszerré vált, a reikitanfolyamok ára viszont nagyon magas volt (az első szintű tanfolyam ára az átlagbér kb. tízszeresének felelt meg, a mesterszintű tanfolyam árából pedig egy kisebb családi házat lehetett venni), Hayashi sensei tanfolyamait többnyire csak tehetős üzletemberek, ismert művészek és közéleti személyiségek látogatták.

Hawayo Takata asszony ugyan a legkevésbé sem tartozott a korabeli japán hírességek közé, de Hayashi senseit mégis ő tette világhírűvé. Mrs. Takata 1935-ben lett Hayashi mester tanítványa. 1936-ban Okuden szintű, 1938-ban pedig mesterfokozatú beavatást kapott dr. Hayashitól.

Hayashi senseinek több száz első és második fokozatú beavatottja és tizenhárom mesterszintű tanítványa volt, akik közül ötöt (Chie Hayashi, Wasaburo Sugano, Shou Matsui, sen-sei Tatsumi, Hawayo Takata) mesterek képzésére is feljogosított (a többiek csak az első két fokozat tanítására kaptak felhatalmazást).

A reiki történetében az öt mester közül a későbbiekben négyen játszottak kiemelkedő, illetve fontos szerepet: Hayashi san felesége, Chie Hayashi, Hawayo Takata, Wasaburo Sugano és sensei Tatsumi (Shou Matsui néhány évvel mesterré avatását követően meghalt). Chie Hayashi férje halála után a Hayashi Kenkyukai vezetője lett, Hawayo Takata Japánon kívül terjesztette a reikit, Wasaburo Sugano sensei Chiyoko Yamaguchi asszonynak, a Jikiden reiki egyik alapítójának volt a mestere, Tatsumi sensei pedig évtizedekkel később, amerikai kutatóit ismertette meg az eredeti Usui és Hayashi módszerekkel.

1937-ben Hayashi sensei Mrs. Takata meghívására az USA-hoz tartozó Hawaiiszigetekre utazott, ahol féléves előadókörútja során beavatásokkal egybekötött szemináriumokat is tartott. Első ízben történt meg, hogy japán reikimester külföldön ismertette Usui módszerét, ráadásul nem japán hallgatókat avatott be a rendbe. A korabeli japán újságok dr. Hayashi amerikai tanítványainak számát háromszázötvenre becsülik.

Japánba való hazatérése előtt Hayashi sensei Mrs. Takatát beavatta rendszere Shinpiden fokozatába shihan minősítéssel — azaz reikimesterré avatta, egyben felhatalmazta arra is, hogy első és második szintű tanfolyamokat vezessen.

Chujiro Hayashi 1940. május 10-én (5-én?) hunyt el. Halálának éveként — Takata mesternő nyomán — a reiki irodalma általában az 1941-es évet tünteti fel. Chie Hayashi szerint viszont Hayashi sensei 1940-ben halt meg. Hayashi mester halálának valódi oka és körülményei szintén különböztek a Takata Nagymesternő visszaemlékezéseiben foglaltaktól.

Hawayo Takata mesternő tudósítása szerint dr. Hayashi családtagjai és tanítványai körében ünnepélyes körülmények közt, megvilágosodott mesterhez méltó módon egy meditáció során hagyta el fizikai testét (egy további változat szerint akaratlagosan megállította szívverését) és békésen eltávozott az élők sorából, mivel nem kívánt részt venni a hamarosan elkövetkező nagy háborúban.

Dr. Hayashi halálának valódi okát és körülményeit a Hayashi Intézet egyik volt munkatársa, Chiyoko Yamaguchi sensei hozta nyilvánosságra az 1990-es évek végén. Yamaguchi mesternő Chie asszonytól, Hayashi san feleségétől arról értesült, hogy Hayashi sensei rituális öngyilkosságot, szeppukut (harakiri) követett el. Az akkor már 62 éves mester végzetes lépésének konkrét oka a hadsereggel támadt konfliktusa volt. Az USA ellen háborúba lépni készülő japán hadigépezet illetékesei szerették volna felhasználni dr. Hayashi Hawaii-i szigeteki tartózkodása alatt szerzett helyismeretét, ám ő elutasította az együttműködést, noha tisztában volt azzal, hogy az információk kiszolgáltatásának megtagadása az adott körülmények közt — háborús helyzetben, nem sokkal a Hawaii-szigeteki amerikai haditámaszpont, Pearl Harbour megtámadása előtt — nemcsak számára, mint volt haditengerésztiszt számára lesz végzetes, hanem a családjára nézve is súlyos következményekkel jár majd. Ebből a kilátástalan helyzetből a korabeli Japánban egy szamurájcsaládból származó katonatisztnek csupán egyetlen, hagyományok szentesítette kiút maradt: az öngyilkosság. Dr. Hayashi családja védelme érdekében és önmaga becsületének megőrzéséért önkezével vetett véget életének.

Hayashi sensei halála után az általa alapított intézményt felesége, Chie Hayashi (Csie Hajasi) mesternő vezette tovább. Miután ő is meghalt, a Hayashi Reiki Kenkyukai is megszűnt létezni, mivel gyermekeik közül egyik sem folytatta szülei tevékenységét.

forrás: G. Nagy László -Reikikalauz