Pénzenergia c. blogbejegyzésem margójára

Mind mások vagyunk, eltérően látjuk ugyanazt és ez így van jól... Én is voltam olyan helyen ahol fizettem, szeretettel adtam, és szeretettel kaptam és mindmáig hálás vagyok azért, amit kaptam. Alázattal és szeretettel találkoztam... a pénz is csak energia és nem gondolom, hogy aki pénzért végez kezelést, nem Istentől való energiát közvetít, nem ítélkezek azok felett, akik pénzért végeznek segítő tevékenységet, nem mert, az alázat a szeretet és a gyógyító szándék jött velem szembe...

Nem hiszek a gyógyítókban, segítők vannak, szerintem nincsenek kiválasztottak, mindenki önmaga gyógyítója, nem vallási oldalról tekintek az ún. gyógyító tevékenységre. Mindenki egy, mind ugyanabból vagyunk, nem különb egyik ember sem a másikától, mindenki egyenlő.

EGYség, minden egy azon energia megnyilvánulása.

Pénz és kapzsiság? No olyan ez mint a fegyver és a gyilkosság, nem a fegyver öl, hanem az ember, nem a pénz a kapzsi, hanem az ember.

Egyszerűen, ha már egyszer leszülettünk erre a Sárgolyóra, akkor az anyagi világban tanuljunk meg élni, nem azért vagyunk itt, hogy fényt együnk és a filozófia magasságaiban próbáljunk meg létezni. A földi élethez, nélkülözhetetlenek az anyagi javak. A pénzt azért kiáltották ki minden rossz forrásának, hogy az emberekben bűntudatot ébresszenek, hogy majd a vallási vezetők, a megmentő szerepben tündökölhessenek és ráerőltessék ez által mindenki másra a nézeteiket.

A PÉNZ = SZERETET?

Mint minden más ez is életünk részét képezi...

- a boldogság és a szeretet bennünk terem...

- ilyen értelemben nem egyenlő a szeretettel...

- a szeretet az amikor pl. önzetlenül adunk...

- s ebben a pénz csak egy eszköz, nem maga a szeretet...

- ami a szeretet az az önzetlenség...

- örök igazság hogy üres tálból nem lehet megetetni senkit...

- nem a főzelék a tálban a szeretet, hanem az hogy megfőzöm és odaadom az éhezőnek szeretettel, önzetlenül...

Nem csak kiváltságosak áldása a gyógyítás, mindenkinek csodálatos lehetősége, hogy önmaga csodálatos gyógyítójává váljék... Egyébként én annak segítek, aki kéri, mert a kéretlen segítségadás agresszió, magamról tudom, hogy így van. Kérek és adok...

Való igaz, lehetne mindezt ellenszolgáltatás nélkül végezni, ha a boltban is önzetlenek lennének és az adott városban azt mondanák, mivel Te másoknak segítesz egész álló nap, így Tőled nem fogadunk el pénzt. Ehhez meg kellene tanulnunk előbb félre tenni az én szót és helyettesíteni a Mi szóval, s elfogadnunk, hogy egy-egy populáción belül, kölcsönösen segítve egymást tudunk fejlődni, létezni. Mindehhez fel kellene ismerni, hogy ha a segítő, kezeli a társait, akkor azt a segítőt sem szabad hagyni éhen veszni.

Pénzenergia

Pénz… mint minden, a pénz is energia, így sem nem rossz, sem nem jó, csupán egy megnyilvánulása az energiának. A pénz szó hallatán van, aki felszisszen, teszi, mert talán elutasítja önmagában a pénzt, talán annak hiánya végett. Így a pénz elkerüli, kialakul egy ördögi körforgás, minél inkább elkerüli a pénz, annál inkább elutasítja, és így az még inkább elkerüli. Az áramlás a folytonosság előfeltétele, az adás és a kapás, hogy legyen miből adni, ahhoz a másik oldalon be is kell folyni valaminek. Ha csak egyik vagy másik dolog van jelen, akkor megáll az áramlás és túlzott többlet, vagy túlzott hiány alakul ki. Nem új keletű dolog, hogy ha nem kérnek semmiféle ellenszolgáltatás valamiért, azt nem igazán értékelik, erről már annak idején Usui Sensei a reiki atyja is tanúbizonyságot tett. Hiába kezelte ingyen a szegényeket, sokuk értéktelennek titulálta így, amit kapott, s mivel nem értékelte semmire, így azt elutasította, lezárva mintegy magát a segítő szándék előtt. A gazdag negyedben viszont nagyon szép eredményeket ért el. Ha számomra fontos valami, arra hajlandó vagyok áldozni is, mindennek meg van az ára. Az univerzumban sincs semmi ingyen, nem egy felsőbb hatalom írja a számlát, hanem egyszerűen a körforgás a folyamatos áramlás csak így tud létrejönni, adok-kapok, tudok adni, tudok elfogadni, így nem képezek dugót az áramlás útjában. Amikor felkeresel egy embert akitől kezelést vársz, Ő Neked adja a tudását, a szabadidejét, foglalkozik Veled, nem az elismerésért csinálja, hanem hogy segítsen… Ő segít rajtad, Te is segítesz rajta az ellenszolgáltatással, ha nem kell neki plusz munkát keresni, hogy meg tudjon élni, még több időt tud Rád is fordítani, pontosan úgy mint az összes többi emberre, aki segítségért folyamodik hozzá… Ha rajtad segített, ne várd el, hogy mással ne tegye, hogy más ne kapja meg ugyanazt a figyelmet, ami jár Neked, az jár másnak is.

Népbetegség…

Népbetegség… Számomra e szó teljesen értelmetlen, ugyanis nem hiszem, hogy minden ember egyforma, mindenki egyedi, mindenki egy egy egyedülálló csodálatos cseppje az Univerzum határtalan óceánjának. Egy egy népcsoporton belül lehet több olyan ember, akár egy nagyobb tömeg is, aki adott kort elérve, ugyanolyan egészségügyi kihívást teremtenek be életükbe, de ez még nem jelenti, hogy ugyanaz is a kiváltó ok, így már eleve nem állja meg a helyét a népbetegség… Továbbmenve, a magyar emberek esetében kitalálták a táplálkozási szokásaink a hibásak, nem értek evvel egyet. Talán ott keresendő az állítólag elszaporodott bélrendszeri daganatos betegségek oka, miszerint: - Múltjában él a Nemzet. A táplálkozást felelőssé tenni olyan, mint a szomszédot okolni azért, amit én felejtek el. Ha a táplálkozás lenne a hibás, akkor mindenkire úgy hatna a magyar konyha, hogy beteg legyen. Nincsenek hibás génjeink, nem vagyunk daganatos valamint szív és érrendszeri egészségügyi kihívásokra kárhoztatva, mind egyediek vagyunk, mindannyiunk lehetősége, hogy a jelenben éljünk és ne vegyünk mindent a lelkünkre.