"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd tenyeredben a végtelent..."
/William Blake/

2012. január 6., péntek

Gondolatok az egoról

- Az ego lényegében az én tudat...csak a társadalom az egot negatív értelemben értelmezi...az egonkra szükségünk van az élethez...nem megszabadulni kell tőle, hanem meg tanulni együtt élni vele s megengedni, hogy a javunkra váljon...

- Az egonkat mi teremtjük...tehát akkor önmagunkat vezetjük félre...tesszük akkor, ha túlnövesztjük, s úgymond a rémuralma alá kerülünk...

- Hogy elkerüljük az ez ego rémuralmát érdemes gyakorolni az elengedést és a megbocsátást...

- Amikor úgy döntünk, leszületünk a Földre s megszületünk tapasztalni, akkor megteremtjük az egonkat is...hisz ego nélkül nem tudunk itt a Földön létezni...az ego a lélek eszköze a tapasztalásban...a léleknek van teste és egoja...

- A nagy ego addig nagy, míg úgy tekintünk rá...változni pedig mindig csak önmagunkért érdemes...

- A hatalmat átadjuk az egonak mi magunk...ahogy felnövünk, elfeledjük, hogy szabadnak születtünk...elfeledjük gyermeki részünk...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése