Só és cukor

Élet. Az élet alapvetően se nem szép, se nem jó, hanem egy semleges állapot egy közeg, amit olyanná tudsz színezni, fűszerezni amilyenné csak akarod, teremted. Ha ízekben gazdag létre vágysz, fűszerezd be az életed. A jó nem létezhet rossz nélkül a jin sem a jang nélkül, vagyis létezhetnek, de egymás nélkül létük értelmetlen. A kerek egészhez kellenek a felek, a részletek. A jó íz világhoz nélkülözhetetlenek az ízek, olyan ízek, melyek önmagukban nem biztos, hogy kellemesek. A sót megkóstolva, elgondolkodsz, biztosan van más, ami finomabb, de ha belegondolsz, képzeld csak el milyen lenne egy egy étel só nélkül. A só önmagában tehát nem biztos, hogy a legfinomabb választás, de ha belekevered az ételbe a többi íz mellé, valami egészen finom képes megszületni, viszont jusson eszedbe, ha túlzásba viszed az étel, akkor szintén élvezhetetlenné válik. Az élet velejárója a boldogság, az öröm, a keserűség és a fájdalom egyaránt. Ha az arányok jók, az életed finommá, és élvezetessé válik. Válj léted mesterszakácsává, használd a fűszereket, ne dobd ki egyikét se ne fojts, le semmit mindinkább találd meg a helyes arányokat, hogy az életed finom és élvezetessé váljon. A fájdalom ugyanolyan fontos, mint az öröm kellenek az élethez, mint a só és a cukor az ételhez.

Aranykor?

Biztosan észrevettétek már milyen változások mennek a Világban. Amint figyeltem az eseményeket s tapasztaltam, jöttek felismerések, melyeket most írásban összefoglalok, aki befogadó az információra, meghallja az üzenetét.

Jómagam is több szerveződésben veszek részt, reiki klub, boldogság klub s egy reikis hétvége, mely legutóbbit épp szervezek.

Felfigyeltem rá, hogy országossá fejlődte ki magát, az ún. spirituális szerveződés, értem ez alatt a spirituális csoportok létrejöttét, valami mély változás előszelének érzékelem e történéseket. A hasonló mentalitású, érdeklődési körű emberek mintha valahogy most kiemeltebben vonzanák egymást.

Reiki társaimmal beszéltünk róla, erős energiák nyilvánulnak meg körülöttünk melyek átmenetileg nehéz megtapasztalásokat is eredményezhetnek, testi lelki gyors állapotváltozásokat. Asztrológus ismerősöm is említette, valami mély változáson, megújuláson megy át a világunk.

Évekkel ezelőtt tapasztaltam meg először a velem hasonló gondolkodású emberekkel a vonzást, melynek révén egészen messzi országokból, kontinensekről ismerhettem meg embereket, akikkel sok dologban egyetértettünk.

Eljutottam arra a következtetésre, hogy ami megnyilvánult a gondolatainkban, egy helyről áramlanak felénk, elgondolásaink alapján a kollektív tudatból. Tudva lévő, ott a már megtapasztaltak esszenciája van, tehát véleményem szerint, már a korábban megéltek történnek újra, hisz minden elmúlást, az új megszületése követ. Aranykor? Meglehet

Az egészen magas frekvenciájú rezgések aranyhoz hasonló színekben jelennek meg, szerintem az aranykor ezen emelkedett rezgések életünkben való megjelenését eredményezi. Az arany jelző utalhat e rezgés tartományra.

A sok kapcsolódást mint energiahálót képzelem, képzeljük el, mely mintegy magába szippantja a vele hasonló rezgésű embereket. A jelen népcsoportbeli áthelyeződéseknek is lehet köze ehhez szerény véleményem szerint, talán nem is minden tudatos.

Saját életemben is tapasztalom, a mély változásokat, melyek most felerősödni látszanak, tapasztalataim alapján.

Médiumok is egyre több információt csatornáznak le, felkészítve a változásra az embereket. Nem tartom kizártnak, hogy a világ 2 részre bomlik átmenetileg, a középréteg felszámolódni látszik.

Gondolataimban úgy jelenik ez meg, hogy a hasonló szinten lévők egységbe kerülnek s majd a teljes kiegyenlítődés hozza el a teljes egységet, mint amikor a hideg és a meleg vizet egybe öntjük. Sem a túl hideg sem a túl meleg nem a legélhetőbb közeg, a kiegyenlítődés teremti meg majd az igazán élhető közeget.

Minden átmenet nehézséggel járhat, végül is hajnal előtt a legsötétebb az éj, mint ahogyan a régi halála hozza meg az új megszületését…
Kívánom érjük el a kritikus tömeget, hogy megszülethessen az új kor, kívánok továbbá sok erőt a velünk hasonlóan gondolkodónak!
Szerintem a mi dolgunk, hogy világítsunk, legyünk világítótornyok az élet tengerén eltévedt társainknak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmeteket!
Szeretettel: József